(Alice szemszöge)
Másnap reggel mikor oda értünk az iskolába hirtelen felbukkant egy ismeretlen fiú aki Peter Newton-nak hívtak és egyenesen Bella felé vette az irányt. Edward hangosan morogni kezdett de megnyuktattam hogy csak be akar mutatkozni és....
meg akarja hívni a bálba. Hogy mi? Kérdezte a bátyám szinte már kiabálva erre mindenki ránk szegezte a tekintetét. Alice ezt miért nem mondtad korábban de Edward te gondolat olvasó vagy. NEM? De igen mondta végül és bocsánatot kért amiért kiabált. Mondta: Bella szörnyen sajnálom de nem akarlak elveszíteni és ebben a fiúban komoly vetélytársat látok. De Edward én csak téged szeretlek monda végül Bella. Köszönöm kicsim. :)
A mai napon iskolai kirándulást rendeztek,ennek mindenki nagy ujongásba tört ki. Mi is nagyon örültünk hisz ezen a napon nem kellet tanulnunk,és a legjobb barátnőmmel(Bellával) és a testvéreimmel tölthettem a napot.De az volt a legjobb hogy egy buszon utaztunk minnyájan.
(Jasper szemszöge)
Én nagyon megkedveltem Bellát az utóbbi 10 évben amióta velünk él. Amikor először találkoztam vele még ember volt, és így elég nehéz volt nekem a közelében lennem.
De ,ost hogy már ő is vámpír így elég sok időt töltünk együt olyan mint ha a testvérem lenne. Nagyon szeretem. Bella Alice számára olyan volt mint egy testvér de eközben a legjobb barátnője lett. Éppen a busz felé tarottunk amikor Bella bal oldalról Alice pedig jobb oldalról karolt belém.
Nagyon meglepődtem de igen jól esett hogy ennyire megbízik bennem azok után hogy a 18. születésnapján kishíján megöltem. Utánna fogtam magam és és átkaroltam mindkettőjüket. Majd egy-egy puszit nyomtam az arcukra. Emmet, Edward és Rosalie mögöttünk jöttek kicsit lemaradva. Mikor oda értünk a buszhoz Bella bevárta Edwardot és eggyütt mentek fel a buszra.
Annyira jó volt a bátyámat végre boldognak látni.
(Rosalie szemszöge)
Bella! Szóltam utánna mikor már majdnem fenn voltak a buszon. Igen? Mit szeretnél Rosalie? Kérdezte kedvesen. Hát...csak annyit hogy nagyon sajnálom amiért sokáig olyan bunkó voltam veled. Semmi baj Rose. Nem értettem Bellát hogy lehet ennyire kedves velem mikor kishiján pokollá tettem az életét. Rose én soha nem haragudtam rád de nagyon rosszul esett amikor nem beszéltél velem és én nem értetem hogy miért. Néha azon gondolkoztam hogy i rosszat követtem el ellened. Jajj...Bella! Te semmit nem tettél, csak én voltam ennyire makacs hogy nem akartalak elfogadni. De ha bátyám veled boldog akkor én nem teszek semmi hogy közétek álljak mert ha Edward boldog én is az vagyok. Köszönöm.-mondta Bella és megölelet és nyomott egy puszit az arcomra. Be kell vallanom hogy agyon jól esett.
(Emmet szemszöge)
Nem hittem a szememnek amikor meg láttam a feleségemet Bellával ölelkezve azt hittem ott helyben össze esem. Amikor néztem őket úgy festettek mint a legjobb barátnők. Rose végre észheztért mondta a hátam mögött Edward és erre mind a ketten felkuncogtunk kicsit talán hangosabban is mint szoktunk. Bella és Rose ránk szegezték tekintetüket és elmosolyodtak. Fiúk felszálás kiabált Alice. Oké. Mondtuk egyszerre Edward-dal. Mióta vagytok ti ilyen engedelmesek? Kérdezte Jasper gúnyos hangon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése