Karácsony az új családommal!

Bella!
Ma kicsit korábban ébredtem mert tegnap megbeszéltem Alicel hogy ma elmegyünk és megvesszük a karácsonyi ajándékokat. Ezútal kicsit jobban élveztem a vásárlást mint egyéb körülmények között. Alicel egyik boltból a másikba rohantunk. Mindenki tátott szájjal bámult minket. De nem érdekelt, pattogó kishúgom Alice mosolyogva húzott maga után. De nem zavart,sőt élveztem. Mikor hazaértünk úgy rontottunk be a nappaliba mint a tornádó. A többiek már a fát díszítették,de még ők abba hagyták mikor beértünk. Én azonnal odarohantam Edwardhoz és megöleltem. Alice pedig Jasperhez

,,táncolt"

oda. Majd Alice szolt Emmetnek,Edwardnak és Jaspernek hogy hozzák be a kocsiból a szatyrokat a fiúk nem voltak valamim vidámak,de szó nélkül megtették amire pöttöm húgom kérte őket. A fiúk hamar behozták a szatyrokat és föl is vitték őket a szobánkba szerencsére nem láttak bele mert már előre becsomagoltattuk az ajándékokat úgyhogy csak a papírt látták. Hallotuk Emmett morgolódását hogy nem lát bele. Ezen Alicel nagyon jól mulattunk,ám ekkor Emmet jött le durcásan.
Azt hittem hogy legalább nem csomagoltatjátok be-mondta Emmett.
Majd Alicel az oldalamon odaléptünk hozzá és kétoldalról nyomtunk egy puszit az arcára.
Ezzel nem engeszteltek ki-mondta még mindig durcásan Emmett.
Nem is akarunk.-mondtam mosolyogva.
Ekkor Edward lépett mögém szinte nesztelenül nem hallottam de két erős kar ölelt át hátulról és egyből tudtam hogy ő az. Majd megfordultam és azon nyomban megcsókoltam
Ekkor hallotam meg Emmett hangját.
Ugyan gyerekek ott a szobátok-mondta fülig érő mosollyal Emmett.
Majd ekkor Edward szólalt meg.
Igazad van bátyókám-mondta.
És azzal felkapott az ölébe és egyenesen a szobályába vitt. Hallotuk Emmett öblös nevetését,de nem érdekelt. Edward nem most-szoltam.De mintha meg se hallota volna.
Azzal kicsusszantam vaskos öleléséből elindultam lefelé. Megáltam a lépcső tetején és odaszóltam a többieknek. Adjuk át az ajándékokat. Erre a mondatra Alice mellettem termett és felmentünk a szobámba az ajándékokért.
Pár percel később már be is raktuk őket a fa alá.

(Edward szemszöge)

Szia kicsim! Hogy vagy? Hát...ha azt mondanám hogy jól akkor nagyon de nem mondanék igazat. Mi a baj?-kérdeztem tőle. Hát....fáj nagyon a hasam nem tudom hogy ez normális-e de ha igen nem akarok még egy gyereket. Megyek szólok az orvosnak.-rendben?
Oké. Pár perc múlva meg is jöttem az orvossal a nyomomban. Mi a panasza kérdezte Bellát. Iszonyatosan fáj a hasam.

(Bella szemszöge)

Doktor úr mi a baj? Áááá...semmi de azért elvégzek még néhány vizsgálatot a feleségén.
Rendben.- csak ennyit bírt kinyögni.Edward nagyon megijedt. Azonnal haza telefonált hogy mindenki jöjjön ide. Először Alice és Jasper ért ide először. És nagy meglepetésemre Alice ugrott be a szobába Jasperrel a nyomában aki szintén meg volt ilyadve. Ilyennek még soha nem láttam. Majd lasacskán a többiek is ide értek.

Mára ennyi pussy

(Edward szemszöge)

Az én dárga egyetlen szerelmem elhagy Freni miatt. Hogy lehettem ennyire hülye? Bella az életem, nem veszíthetem el most főleg hogy a gyermekemet hordja a szívem alatt. Gyorsan utánna rohantam de Freni megfogta a karom és vissza rántott,ekkor Rose jelent meg melletem és mondta Freninek hogy eresszen el,de erre egy morgás tört elő a mellkasából. Emmet erre azonal kedvese mellet termett és én hálás pillantást vetettem rá. Majd biccentett eggyet. Ekkor elindultam Bella után de ő már sehol nem volt. És Esme és Carlisle lépett oda hozzám és mondták hogy Bella elment örökre és azt üzeni hogy soha nem akar ujra látni.-mondta Esme kicsit szomorúan. Nen ez nem lehet.

(Alice szemszöge)

Edward szörnyen sajnálom én is nagyon szeretem Bellát,de ez a te hibád. Tudom mondta a bátyám kicsit szomorúan. Megöleltem és a fülébe súgtam hogy (minden rendben lesz ne aggódj)
erre hirtelen felém fordult és meghökkenten nézett rám. Miaz? kérdeztem. Tudod hogy hova ment Bella?-kérdezte idegesen. Igen. Akkor mond már.Jólvan. Bella Los Angelesbe ment Michael-el. Hogy mi? Igen jól hallotad. Utánna megyek nem hagyhatom egyedül-modta a bátyám.

(Edward szemszöge)

Kora hajnalban indultam csak futottam és meg sem álltam Los Angeles-ig. Ekkor nagy szerencsémre megláttam egy szállodát és bementem bejelentkezni de olyasmit láttam amire nem számítottam.Bella...Bella ott volt. Nagy pocakkal állt ott. Nem hittem a szememnek. Bella!-szóltam oda neki erre hirtelen felkapta a fejét és rámnézett. És ezután olyat tett amire egyátalán nem számítottam,egyből a nyakamba ugrott de gyorsan el is eresztett és a hasára kapta mindkét kezét. Miabaj?-kérdztem de ő csak sírt. Bella! Ekkor mondta igen halkan. Kórházba.....gyorsan....én is gyorsan vettem a lapot és indultam is vele a taxihoz amit hivatott. 20 percel később mát ott is voltunk Bellát bevitték a vizsgálóba,de én mehetem vele.
Odakinn ácsorogtam mikor az orvos jött ki nagy mosollyan az arcán. Dr. Massen...jól van a feleségem? Persze semmi ok az aggodalomra amúgy GRATULÁLOK! gyönyörű kislánya született. Mi? Kislányom? Igen. Mondta még mindíg letörölhetetlen mosallyal az arcán. Bemehetek hozzá?-kérdeztem. Persze.

Egy nem kívánt személy!

(Edward szemszöge)

Amikor megtudtam hogy életem szerelme gyermeket vár tőlem nem hittem a fülemnek. Nagyon boldog voltam egészen addig amíg egy váratlan látogató el nem rontotta az örömöm. Freni lépett be az ajtón és én köpni nyelni nem tudtam. Épphogy belépett az ajtón rögtön a nyakamba vetette magát én igaz nem vettem észre de Bella ott állt a lépcső legtetején,szeme könybe lábadt attól amit látott. Mikor lefejtettem magamról Freni karjait és újra felnéztem Bella már nem volt sehol és ekkor Alice röppent le a lpcsőn és elmondta hogy Bella éppen a holmiait pakolja a bőröndjeibe. Mi??? Kérdeztem riadtan, úgy ahogy mondom látta amint Frenit ölelgeted. És már zokogva rohant be a szobátokba! Nagyot csalódtam benned drága bátyuskám azt hittem szereted Bellát. Szeretem is mondtam majd elindultam a szobám felé és ekkor éreztem magamon Freni kezét amint vissza húz.

(Freni szemszöge)

Edward most jöttem és még meg sem csókoltál,Freni én már nem szeretlek téged. Én Bellát szeretem és most mégjobban hogy megtudtam hogy az én gyermekemet hordja a szive alatt.
Hogy mi??? Jólhallotad Bella gyermeket vár tőlem és én nagyon szeretem mindkettőjüket.
De Edward egy gyerek nagy felelőség mondtam. De ő rám se figyel csak nézett ki a fejéből.
Drágám figyelsz rám kérdeztem. Freni ne szólíts így. Mondta Edward mérgesen.

(Bella szemszöge)

Nagyon csalódtam Edwardban, pedig azt hittem hogy szeret de most már látom hogy tévedtem. Igaz kinek kéne egy olyan lány aki lassan inkább egy bálnára hasonlít mint egy emberre. És ekkor Edward lépett be a szobába. Kicsim szörnyen sajnálom amit az előbb láttál de én már rég nem szeretem Frenit. Nem is tudtam róla hogy idejön. Nem érdekes most már élj vele boldogan.-mondtam . Majd kimentem a szobából. Edward utánnam rohant kicsit sem emberi tempóban. Mikor elértük a lépcső tetejét mindenki minket bámúlt ahogy ott kibálok vele. Ekkor Carlisle,Esme,Emmet,Rosalie és Jasper lépett be a nappaliba. Emmet arcán széles vigyor ült.
Ekkor én fogtam a bőröndöm és elindultam lefelé a lépcsőn. Megkértem Emmetet hogy vigyen ki a reptérre. Mi??? A reptérre? Kérdezte Edward szinte már kiabálva. Igen. Jól hallotad. Te pedig mehetsz enyelegni a kis barátnőddel a szoba most már üres. Erre könnyek szöktek a szemembe. És kirohantam az ajtón. Emmet mérgesen nézett Edwardra majd jött utánnam a család többi tagjával eggyüt, hogy elköszönjenek tőlem.

Folytatá köv.

A nagy hír!!!

(Bella szemszöge)

Ma beszélnem kell Carlisle-al hogy megvizsgáljon mert szerintem lehet nem biztos hogy terhes vagyok. És Edward az apa. Áh...Carlisle megvizsgálnál? Hát persze Bella. Gyere be a dolgozó szobámba. Követtem Carlisle-t. Felfektettet a vizsgáló asztalra és megkérdezte hogy hogy a panaszom. Hát....rengeteget van hányingerem és szédülni is szoktam. Bella már voltatok eggyüt Edwardal? Ami azt illeti igen. Közben Carlisle megvizsgált. Bella te terhes vagy. Mi??? Az meg hogy lehet? Hiszen szedtem fogamzásgátlót. Figyelj! Edward védekezett? Nem tudom. És ekkor Edward lépett be az ajtón. Fiam de jó hogy bejöttél. Apa mi a baj, kicsim beteg vagy? Nem, dehogy. Akkor jó. -,mondta szerelmem. Edward légy erős Bella terhes!! Mi? Figyel Edward én megtartom ezt a babát. Nem. Nem. Micsoda kérdeztem rémülten. Nem te hanem mi fogjuk megtartani. Te..te..is akarod??? Hát persze kicsim. Ő a mi gyerekünk.


Holnap folytatom komikat kérek..
pussy

Rémálom az iskolában!

(Alice szemszöge)

Másnap reggel mikor oda értünk az iskolába hirtelen felbukkant egy ismeretlen fiú aki Peter Newton-nak hívtak és egyenesen Bella felé vette az irányt. Edward hangosan morogni kezdett de megnyuktattam hogy csak be akar mutatkozni és....
meg akarja hívni a bálba. Hogy mi? Kérdezte a bátyám szinte már kiabálva erre mindenki ránk szegezte a tekintetét. Alice ezt miért nem mondtad korábban de Edward te gondolat olvasó vagy. NEM? De igen mondta végül és bocsánatot kért amiért kiabált. Mondta: Bella szörnyen sajnálom de nem akarlak elveszíteni és ebben a fiúban komoly vetélytársat látok. De Edward én csak téged szeretlek monda végül Bella. Köszönöm kicsim. :)
A mai napon iskolai kirándulást rendeztek,ennek mindenki nagy ujongásba tört ki. Mi is nagyon örültünk hisz ezen a napon nem kellet tanulnunk,és a legjobb barátnőmmel(Bellával) és a testvéreimmel tölthettem a napot.De az volt a legjobb hogy egy buszon utaztunk minnyájan.

(Jasper szemszöge)

Én nagyon megkedveltem Bellát az utóbbi 10 évben amióta velünk él. Amikor először találkoztam vele még ember volt, és így elég nehéz volt nekem a közelében lennem.
De ,ost hogy már ő is vámpír így elég sok időt töltünk együt olyan mint ha a testvérem lenne. Nagyon szeretem. Bella Alice számára olyan volt mint egy testvér de eközben a legjobb barátnője lett. Éppen a busz felé tarottunk amikor Bella bal oldalról Alice pedig jobb oldalról karolt belém.
Nagyon meglepődtem de igen jól esett hogy ennyire megbízik bennem azok után hogy a 18. születésnapján kishíján megöltem. Utánna fogtam magam és és átkaroltam mindkettőjüket. Majd egy-egy puszit nyomtam az arcukra. Emmet, Edward és Rosalie mögöttünk jöttek kicsit lemaradva. Mikor oda értünk a buszhoz Bella bevárta Edwardot és eggyütt mentek fel a buszra.
Annyira jó volt a bátyámat végre boldognak látni.

(Rosalie szemszöge)

Bella! Szóltam utánna mikor már majdnem fenn voltak a buszon. Igen? Mit szeretnél Rosalie? Kérdezte kedvesen. Hát...csak annyit hogy nagyon sajnálom amiért sokáig olyan bunkó voltam veled. Semmi baj Rose. Nem értettem Bellát hogy lehet ennyire kedves velem mikor kishiján pokollá tettem az életét. Rose én soha nem haragudtam rád de nagyon rosszul esett amikor nem beszéltél velem és én nem értetem hogy miért. Néha azon gondolkoztam hogy i rosszat követtem el ellened. Jajj...Bella! Te semmit nem tettél, csak én voltam ennyire makacs hogy nem akartalak elfogadni. De ha bátyám veled boldog akkor én nem teszek semmi hogy közétek álljak mert ha Edward boldog én is az vagyok. Köszönöm.-mondta Bella és megölelet és nyomott egy puszit az arcomra. Be kell vallanom hogy agyon jól esett.

(Emmet szemszöge)

Nem hittem a szememnek amikor meg láttam a feleségemet Bellával ölelkezve azt hittem ott helyben össze esem. Amikor néztem őket úgy festettek mint a legjobb barátnők. Rose végre észheztért mondta a hátam mögött Edward és erre mind a ketten felkuncogtunk kicsit talán hangosabban is mint szoktunk. Bella és Rose ránk szegezték tekintetüket és elmosolyodtak. Fiúk felszálás kiabált Alice. Oké. Mondtuk egyszerre Edward-dal. Mióta vagytok ti ilyen engedelmesek? Kérdezte Jasper gúnyos hangon.

Első nap az új iskolában!

(Bella szemszöge)

A mai nap nem olyan lesz mint az összes többi,hiszen ma van az első napunk az új iskolában.
Edward,Alice,Jasper,Emmet és Rosalie már kezdték megszokni a gyakori iskola váltást,de nekem még kicsit nehéz volt. Reggel már nagyon izgatott voltam hogy vajon milyen lesz bár tudtam hogy ha Edward is mellettem van akkor rossz nem lehet. Esme: kezdett minket sürgetni mert még a végén elkésünk! hallotuk meg a hangját a nappaliból. :) Lassan ki ki a saját párjával ment le és már indultunk is az iskolába habár amilyen őrültem szoktunk vezetni hamar oda értünk a suliba. Először Emmet és Rosalie értek oda majd Alice és Jasper majd utoljára én és Edward futottunk be.
Mindenki csak bámult amikor kiszáltunk a gyönyörű spotrkocsijainkból. Emmet és Rosali megvárták még mind kiszáltunk a kocsiból és már indultunk is el az információs irdoához hogy felvegyük az órarendjeinket. Nagyon megörültünk hisze a legtöbb óránk eggyüt volt a többiekkel. Egyszer csak Alice vetette magát a nyakamba és elkezdett csontropogtatóan ölelgetni, habár már én is vámpír voltam még akkor is majd megfojtott. Emmet hangosan felkuncogott fancsali képem láttán majd végül megszólalt.Bella én még eddigi létezésem alatt nem láttam vámpírt ilyen fancsali képet vágni! Majd tovább röhögött. Rosalie nyakon csapta férjét,ezzel tudatva hogy ez nem nevetséges. Aúúú! szólalt meg Emmet mire mindannyian felnevettünk. Mire Emmet bevágta a szokásos durciját és karon ragatta feleségét és elhúzta az első terem felé, mi pedig csak kuncogva követtük őket amint Emmet beráncigálta Rosalit a terembe. Mi csak éppen benéztünk és már mentünk is tovább a saját óráinkra ami eggyüt volt Alicel és Jasperrel.

(Edward szemszöge)

Bella nagyon kecsesen mozog akár a kishúgom Alice, mint ha csak testvérek lennének. Mikor beléptünk a terembe mindenki csak csodálkozva bámúlt minket miközben az asztalunk felé ballagtunk. Majd leültünk a legutolsó padba és csendben meghúztuk magunkat. Az első órának hamar vége lett és indultunk a menzára Alice karon ragadta szerelmemet és már ott is ültek egy távolabbi asztalnál mire én és Jasper elmentünk kajáért, később Rose és Emmet is csatlakozott hozzánk. Mindenki csak minket nézett és megláttam egy srácok aki az én Bellámat nézte nyálcsorgatva. Erre hangos morgás tört fel a mellkasomból mire mindenki felfigyelt az asztalunknál. Bella kezét éreztem az arcomon amint megnyuktatóan simogatott. Ez nagyon jól esett majd átöleltem a derekát és magamhoz húztam.